Hírek

2013 ADAC nyári gumi teszt:

 

Negyven éve tesztel gumikat a német autóklub (ADAC), de még soha nem találkozott olyan jó modellekkel, mint az idén. 38-ból 16 gumi kapott "jó", 14 "megfelelő" minősítést.

Elégedetten foglalta össze idei nyárigumi-tesztjének tapasztalatait az ADAC. A német autóklub negyven éve végez gumiteszteket, de soha nem találkozott még annyi jó modellel, mint az idén. Két méretben tesztelték a szakemberek a nyári gumikat, 185/60 R15-ös, illetve 225/45 R17-es abroncsokat vizsgáltak. Előbbieket egy Volkswagen Polóra, utóbbiakat egy Skoda Octaviára szerelték fel.

185/60R15 méretű gumiabroncsok teszt eredményei

  Márka - mintázat Értékelés Száraz Nedves Zaj/
kényelem		 Fogyasztás Kopásállóság
1. Michelin - Energy Saver + JÓ (2,0) 1,9 2,4 3,1 1,9 0,8
2. Continental - ContiPremiumContact 5 JÓ (2,1) 1,6 2,1 3,3 1,9 1,8
3. Dunlop - Sport BluResponse JÓ (2,1) 1,4 2,0 3,2 1,6 2,5
4. Goodyear - Efficient Grip Performance JÓ (2,1) 1,6 2,0 3,4 1,6 2,3
5. Vredestein - Sportrac 5 JÓ (2,2) 1,7 2,3 3,3 2,3 2,0
6. Bridgestone -Turanza T001 JÓ (2,3) 1,6 2,5 2,9 2,4 2,3
7. Nokian - Line JÓ (2,3) 2,0 2,3 3,1 1,8 2,5
8. Fulda - EcoControl HP JÓ (2,5) 2,2 2,5 3,1 2,1 2,3
9. Semperit - Comfort-Life 2 JÓ (2,5) 2,4 2,4 3,4 2,2 2,5
10. Pirelli - Cinturato P1 Kielégítő (2,6) 2,2 2,6 3,0 2,2 2,0
11. Barum - Brillantis 2 Kielégítő (2,9) 2,9 2,5 3,4 2,2 2,3
12. Hankook - Kinergy Eco K425 Kielégítő (3,0) 1,8 3,0 3,0 2,4 2,3
13. Firestone - Firehawk TZ300α Kielégítő (3,3) 1,8 3,3 3,0 2,6 1,8
14. Nexen - N Blue HD Elégséges (3,8) 2,4 2,6 2,9 1,5 3,8
15. GT Radial - Campiro 228 Elégséges (3,9) 3,2 3,9 2,8 2,4 0,8
16. Kleber - Dynaxer HP3 Nem ajánlott (4,9) 2,5 4,9 3,3 1,9 2,5
17. Marangoni - Verso Nem ajánlott (5,5) 2,4 5,5 2,9 2,4 0,8
18. Rotalla - Radial F108 Nem ajánlott (5,5) 2,9 5,5 3,4 1,8 1,0
19. Sailun - Atrezzo SH402 Nem ajánlott (5,5) 4,0 5,5 3,3 1,6 2,5

A nagyobb méretosztályban egyetlen olyan gumit sem talált az ADAC, amely kerülendő lenne, még az Esa-Tecar, Nexen, High Performer vagy Syron nevű gyártók abroncsai is megkapták a "megfelelő" vagy legrosszabb esetben a "kielégítő" minősítést.

 



A kisebb abroncsoknál négy olyat találtak a szakemberek, amelyeket jobb nem megvenni, meglepetésre a Kleber egyik modellje (Dynaxer HP) is "nem ajánlott" minősítéssel zárt. Ugyanez lett a sorsa a Marangoni Versónak, a Rotalla Radial F108-nak, illetve a Sailun Atrezzo SH402-nek, amely annyira rossz, hogy száraz és nedves aszfalton egyaránt bizonytalan. A másik három bukott modell csak vizes körülmények között nyújtott gyenge teljesítményt.

 

A gumiabroncsok jelölése:
 

Általánosságban sok fejfájást okozott az abroncs gyártóknak, hogy a vásárlók számára érthetővé tegyék, mit jelentenek a matrica A-tól G-ig tartó jelölései, illetve, hogy milyen fogyasztás különbségre számíthat a vásárló ha egyel jobb, vagy rosszabb értékű gumit választ? Hiszen a vásárló is bátrabban és mélyebben nyúl a zsebbe, ha jól számszerűsíthető előnyökkel kecsegtetik a vásárláskor. A legéletszerűbb példa végül, ami aztán elfogadottá vált a gyártói körökben az, hogy egy átlagos autó esetében egy osztás nagyjából 1dl üzemanyag fogyasztás különbséget eredményez 100km úton. Ez persze meglehetősen leegyszerűsített példa, azért ha részletesebben érdekli a téma, kérjük olvassa tovább a www.gumiesfutomu.hu jelen írását.


„Az üzemanyag fogyasztás 20%-ért a gumiabroncsok működése a felelős!”

Az autógumi folyamatosan érintkezik az útfelülettel, és e közben, hogy előre haladjon le kell győznie a gördülési ellenállásnak nevezett erőt, ez növeli az üzemanyag fogyasztást. Másrészről a gumiabroncsok az autó haladása közben folyamatosan változtatják alakjukat, hogy ezzel kiegyenlítsék az út apró egyenetlenségeit és csökkentsék a járműre ható kellemetlen vibrációt. Az abroncsok működése leginkább egy folyamatosan megfeszülő és elrugaszkodó rugóhoz hasonló, ahogy előre löki az autót, azonban, ahogyan minden tevékenység (munkavégzés során) itt is keletkezik veszteség, ami növeli a fogyasztást – ez a veszteség pl. hő formájában jelenik meg, ami felmelegíti az abroncsokat.
 


„Csodák nincsenek, a kisebb fogyasztás velejárója a gyengébb tapadás”

A nagyobb és kezelhetőbb veszteséget az első, a gördülés ellenállása okozza, amit leginkább a felületek minősége határoz meg. Mivel mi magyarok aztán igazán tudjuk, hogy az út olyan, amilyen – számszerű eredményt a gumiabroncsok felületének javításával tudunk csak elérni. A mérnökök ezért folyamatosan kísérleteznek, hogy olyan keverékeket alkossanak, amik csökkentik a gördülés veszteségét, ugyanakkor nem „úsznak” az út felett, hogy szükség esetén meg is tudjunk állni az autóval. Általánosságban elmondható, hogy csodák nincsenek a kicsi gördülés ellenállás óhatatlanul a tapadási képességek rovására megy, de hogy mennyire az egyáltalán nem mindegy!
 

Az Európai Unió az üzemanyag-hatékonysági osztályt, a gördülési ellenállási együttható (RRC) alapján, „A”-tól „G”-ig terjedő skálán értékeli (ahol RRC kisebb mint 6,5 kg/t tartozik a legjobb "A" kategóriába, a 12,5 kg/t érték pedig a legrosszabb "G" kategóriába)
 

A legtöbb gyártó és forgalmazó megpróbálta a lehetetlent, lefordítani a bonyolult fizikai képletet, hús-vér ember számára is felfogható tényekre. Összességében arra jutottak, hogyha az üzemanyag fogyasztás 20%-káért felelősek az abroncsok akkor az "A" és a "G" között lévő +100%-os különbség nagyjából 7,5%-os megtakarításnak felel meg. Hogy még közérhetőbbek legyünk, ezt deciliterekre lefordítva arra jutottak, hogy az "A"-s abroncs 100Km-en nagyjából 0,6liter üzemanyagot tud megtakarítani, vagyis osztásonként átlagos kb. 0,1liter (1 deciliter) üzemanyag takarítható meg, egy átlagos személyautó esetén.

Üzemanyag fogyasztás
6,4 l/100km
6,5 l/100km
6,6 l/100km
6,7 l/100km
6,8 l/100km
6,9 l/100km
7,0 l/100km
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vegyünk egy életszerű példát az autó fogyasztása egy "G" minősítésű abronccsal 7,0 l/100km. Az oldalsó táblázatból kiderül, hogy ha ezt egy "A"-ra cserélnénk akkor 6,4l-re csökkenne az autó fogyasztása. Ez egy átlagosnak tekinthető példa, ami nincs túlzottan elrugaszkodva a realitásoktól. Természetesen egy elve kisebb fogyasztású autó esetében a megtakarítás mértéke is kisebb, és fordítva, ha jobban pazarol egy autó, könnyebb nagyobb számokat felmutatni.

Fontos megjegyezni azonban, hogy az autó fogyasztását a legnagyobb mértékben a vezetési stílus és a műszaki állapot határozza meg. Ide értve, hogy az abroncsokat az ideális nyomás értéken használjuk, mivel az alacsony nyomású abroncsokkal több energiát pocsékolhatunk el, mint amennyit a legjobb minősítésű gumival megtakaríthatunk. Vezessünk környezet-tudatosan, kerüljük a hirtelen gázadást és ha csak lehet, motor fékezéssel lassítsuk a járművet. Újabb szén-dioxid grammok takaríthatók meg ha nem hordozunk felesleges ballasztot az autóban - a meleg pokrócot nyáron, a hűtőtáskát télen nem utaztatjuk a csomagtartóban, odafigyelünk a tankolással. Habár nem a gumiabroncsok témakörébe tartozik, de sokat spórolhatunk ha nem sietünk, a légellenállás autópálya tempónál 10-20 km/h sebesség különbség esetén akár 1 liter fogyasztás különbséget okozhat.

Gumiabroncs matrica további információk:

 

Biztosan sokak számára újdonság, hogy 2012-től egy Európai Uniós direktíva értelmében, kötelező feltüntetni a gumiabroncsokon a termék néhány lényeges paraméterét. A mosógép matrica (mosógép címke) néven elhíresült találmány célja, hogy elősegítse számos fontos uniós cél teljesülését – közlekedés biztonság javítása, üzemanyag hatékonyabb gazdálkodás, szén-dioxid kibocsátás csökkentése – a vásárlók tudatosabb döntéseinek segítésével.

 

A cikket négy részletben jelenítjük meg. Az első - jelen írásunkban összefoglaljuk általánosságban a leglényegesebb ismereteket és tudnivalókat a témával kapcsolatban. Illetve, három részletesebb leírást közlünk - a matrica három információs blokkjával kapcsolatban.


A matrica legszembetűnőbb előnye, hogy első ránézésre is könnyedén összehasonlíthatók lesznek a laikus számára csak árukban különböző abroncsok. A háztartási eszközökről vagy akár villany-körtékről már megszokott A-tól G-ig terjedő jelölési skála segítségével a vásárló azonnal realizálhatja, hogy az esetleges árelőnyért cserébe, gyengébb teljesítménnyel, vagy későbbi többlet fogyasztással - kell majd fizetnie. Ez az információ az átlag vásárló számára elégséges is, mi azonban felvállaljuk, hogy megpróbáljuk a lehető legpontosabban feltárni, hogy mit is jelentenek a gumi-címke jelölései számokban.

 

Hogy az EU elkerülje azt a vádat, hogy a független (főleg német) teszt laboratóriumokat kívánja ilyen módon helyzetbe hozni, azt is rögzítették, hogy a méréseket a gyártó cégek házon belül is elvégezhetik. Természetesen ilyen esetben az adatok hitelességéért is neki kell vállalnia a felelősséget. Azt gondolhatnánk, hogy ez a fajta önellenőrzés a visszaélések melegágya lesz. Ugyanakkor, mégis van kontroll, hiszen minden gyártó jól felfogott célja, hogy ne essen csorba az évtizedek alatt felépített márkanéven. A konkurens cégek pedig semminek nem örülnének jobban, mintha sikerülne rábizonyítani egy versenytársra, hogy csalt a teszteken, vagy hamis értékeket tett közzé.

 




 

 Üzemanyag fogyasztás. Általánosságban sok fej fájást okozott az abroncs gyártóknak, hogy a vásárlók számára érthetővé tegyék, mit jelentenek a matrica A-tól G-ig tartó jelölései, illetve, hogy milyen fogyasztás különbségre számíthat a vásárló ha egyel jobb, vagy roszabb értékű gumit választ? Hiszen a vásárló is bátrabban és mélyebben nyúl a zsebbe, ha jól számszerűsíthető előnyökkel kecsegtetik a vásárláskor.
A legéletszerűbb példa végül, ami aztán elfogadottá vált a gyártói körökben az, hogy egy átlagos autó esetében egy osztás nagyjából 1dl üzemanyag fogyasztás különbséget eredményez 100km úton. Vagyis ha létezik egy elméleti autó, amire egy átlagos "E" minősítésű abroncs van szerelve, és ezzel az átlag-fogyasztás 6,8l/100km-re jön ki, akkor a vásárló arra számíthat, hogy ha egy gyengébb "G" minősítésűre cseréli abroncsát: +2dl-el, nagyjából 7,0l/100km-re növekszik majd a fogyasztása. Ugyanakkor ha egy jobb teljesítményű "A" jelölésű gumit választ várhatóan 6,4l kürüli értékre fog mérséklődni az autó fogyasztása száz kilométerre vetítve. Ez persze meglehetősen leegyszerűsített példa.


 


 


Nedves tapadás. Elsőre furcsának tűnhet, hogy miért éppen a nedves felületen való tapadás került rá a matricákra, mint meghatározó tulajdonság, hiszen gyakrabban közlekedünk száraz időben. Hogy ezt megértsük, tekintsünk úgy a nedves útfelületre, hogy az a száraz út minősített esete. Ugyanaz a két felület (aszfalt+gumi) megspékelve egy nehezítő tényezővel, amit a kis pocsolyák, illetve az út-felület és a gumi anyag közé beszoruló vékony víz réteg (víz-film), súlyosabb esetben vízréteg (aquaplaning esetén) jelent. Logikusan, ha a termék megfelel a magasabb elvárásoknak, minden bizonnyal a kisebb kihívást jelentő - száraz útfelület - esetén is megállja a helyét. Ez nem csupán elmélet, a gyakorlati tapasztalatok is ezt bizonyítják!



A nedves tapadási skálán a "D" érték nem használatos, és a "G" érték nem megfelelőt jelent, ilyen abroncsot nem szabad forgalomba hozni. Így valójában a "A"-tól "F"-ig értékelt gumikkal találkozhatunk a web-áruházak polcain. Az előzőhöz képest, a nedves tapadás értelmezése már sokkal közérthetőbb, a fékút hosszával határozza meg a gumi tudását. A legjobb "A" és a legrosszabb - legális- "F" között 18 méter a fékút távolsága, 80km/h kezdő sebesség esetén. Vagyis ha korábbi "A" minősítésű guminkat takarékosságból olcsóbb "F" kategóriásra cseréljük, számíthatunk rá, hogy esős időben, ha 80-nál vészfékezni kezdünk 18m-el később fogunk megállni, mint az "A" minősítésű abronccsal.
 

 

Külső zajszint. Az EU fontos célnak tartja, hogy csökkenjen az egészségre káros zaj a városokban és az utak mentén. Ennek az elvnek megfelelően minősítik az abroncsokat. A piktogramokon látható vonalakkal jelzik, hogy a termék zajszintje, hogyan viszonyul az EU által meghatározott normál értékhez képest, illetve számszerűen is szerepel a mért külső zaj értéke. Fontos megjegyezni, hogy a "külső zajszint" nem feltétlenül azonos az utastérben érzékelhetővel, mivel azt számos más körülmény, és az adott autó jellemzői sokkal inkább befolyásolják.


Jelenleg a gumiabroncsokra vonatkozó EU normál-érték (határérték) személy abroncsok esetén profil szélességtől függően 70-74dB. Három vonal jelzi, ha az abroncs zaj kibocsátása nagyobb a rendeletben jelölt normál értéknél. Két vonal jelzi, ha a gumi zaj kibocsátása kisebb (0-2,99dB-el) mint a jelzett határérték, és egy vonal ha a kibocsátás legalább 3dB-lel kisebb mint a határérték. Mivel a rendelet figyelembe veszi az abroncsok méretét (profil szélességét) is a kiértékelés során, előfordulhat, hogy számszerűen ugyanannyi zajt generáló abroncs, egy nagyobb méretben mégis jobb kategóriába tartozik (kevesebb vonalka van a piktogramon).